 Fotók - Kövér László, az Országgyűlés elnökének nyíregyházi sajtóbeszélgetésen elhangzott gondolatai
2010-ben az önkormányzati választási kampányban is elmondtam, hogy a kormányzó pártok szempontjából az év legnagyobb sikere az lesz, ha működőképes marad az ország. Ha nem omlik össze a költségvetés, ha továbbra is járnak a buszok, ha ki tudjuk fizetni a tanárok, egészségügyi dolgozók, köztisztviselők bérét, a nyugdíjakat stb. Természetesen ez nem ment áldozatok nélkül. Ezért kényszerült a kormány különböző rendkívüli adókat kivetni. Ne felejtsük el, hogy 2010-ben több százmilliárdos lyukkal hagyta itt a költségvetést az MSZP. Voltak olyan ágazatok, ahol csak nyár közepéig volt meg a költségvetési forrás. Akkor azt gondoltuk, hogy csitul a gazdasági válság, konszolidálódik a helyzet, és így 2012-re már fejlődésnek indulhat az ország. Ez az általános várakozás nem igazolódott be. A kormány pedig ez alapján tervezte a 2011-es költségvetést. Mentségünkre szóljon, hogy ezzel nem voltunk egyedül. Az Európai Unió más tagállamai is így számoltak. Ezért a 2012-es év jóval szűkebb mozgásteret enged nekünk, mint eddig kalkulálni lehetett. Éppen ezért egy olyan magas tartalékot építettünk be a költségvetésbe, ami extrém esetekben is elegendő kell hogy legyen. Három területre fogunk mindenképp több pénzt szánni, mint eddig. Ez a három terület a közbiztonság, a felzárkóztatás és a gazdaság élénkítése. Ezekre a területekre 20%-kal több támogatást fordítunk.
Akik a legnagyobb terhet cipelik
Ha megnézzük az Unió más államait, vagy akár a szomszédainkat, akkor láthatjuk, hogy sokkal kisebb áldozatokkal tudjuk kezelni a válságot. Az érem pozitívabb oldala az alkotmány és a sarkalatos törvények meghozása, amely törvények képesek kezelni az elmúlt 20 év felhalmozott problémáit, és a törvénykezés szintjén a válság elmúltával utat nyitnak egy újbóli fejlődésnek.
Szót kell még ejtenünk a devizahitelesek problémájáról, amely ekkora mértékben és ilyen formában egyetlen más országot sem sújt. Ez a Gyurcsány-, Bajnai-kormányok hungarikuma. Ha még azt is hozzávesszük, a magyar gazdaság már a világválság előtt egy évvel gyakorlatilag leállt. Ez magyarul azt jelenti, hogy a válság hatásai jóval mélyebbek és tartósabbak lettek, mint máshol. Ezek mellé még az előző kormányoknak sikerült a devizahitelesek problémáját is mintegy desszertként az asztalra varázsolni. Ma 300 ezer ember retteg azon, hogy elviszi a végrehajtó a feje felől a tulajdonát. A magyar kormány nem csak azért követ el minden tőle telhetőt az érdekükben, mert erkölcsileg kiáll azok mellett, akiket többszörösen átejtettek és egyoldalú szerződésmódosításokkal sanyargatnak a bankok, hanem azért, mert egyetlen ország sem engedheti meg sem gazdaságilag, sem politikailag, hogy hagyja koldusbotra jutni ezeket az embereket. Mert ők testesítik meg Magyarországon azt a nagyon vékony középosztályt, akik emellett is a lecsúszás ellen küzdenek, és ők cipelik a vállukon a legnagyobb terheket. Ők adóznak a legtöbbet, ők tartják el az országot. Ha ez a középréteg megroppan, akkor az országnak sem marad sok esélye.
Hiába próbálják ezt elferdíteni, félremagyarázni. Mi nem kereszteshadjáratot indítottunk a „rossz, csúnya” bankok ellen, hanem megpróbáljuk megmenteni a magyar középosztályt, akiken az ország jövője múlik.
Kötődése Nyíregyházához: Kovács Ferenc polgármester úrral már egyetem óta ismerjük egymást, hiszen lehúztunk jó néhány évet az ELTE jogi karán és egy kollégiumi szobában. Azóta tökéletesen tisztában vagyok képességeivel, szorgalmával, alkalmasságával. Meggyőződésem, hogy Nyíregyházának már rég szüksége volt egy ilyen felkészültségű polgármesterre. Mindig szívesen jövök ide, mert az ország egyik legszebb tája, és a lemaradottsága az ország más vidékeihez képest azt is jelenti, hogy több emberi érték, több emberi melegség maradt az emberekben, mint az ország fejlettebb területein.
"Megjelent a Nyíregyházi Napló 2011. november 18.-i számában"
|
