Az MSZ az elmúlt húsz év legnagyobb pártja. Egy olyan pártról beszélünk, amelyik az eddigi öt parlamenti választáson mindig több szavazatot kapott, mint a Fidesz – mondja Molnár Csaba kancelláriaminiszter, akivel Nagy Miklós készített interjút.

– Mit gondol miniszter úr, ebben a másfél hónapban képesek megszólítani a lehetséges, de bizonytalan baloldali szavazókat?
– Nagyon nehéz ezt megmondani, nehéz mérni, hogy milyen hatással lehet a választók magatartására a politikusokkal való személyes találkozás, illetve a megjelenés a helyi sajtóban. Egyébként, ha megengedi, mondanék néhány mondatot arról is, hogy miért vagyok Nyíregyházán. Nem csak kampányról van szó. Ebben a városban rengeteg olyan dolog van, amire joggal lehetnek büszkék.
– Szerintem a város vezetői számtalan fórumon elmondhatják – és el is mondják – mi minden történt, fejlődött, korszerűsödött, megvalósult ezekben az években, és erre büszkék is.
– Ez egy közös teljesítmény. A közös alatt egyáltalán nem a politikára gondolok – az kevésbé fontos, hogy mit csinálnak a politikusok –, ez a város, az ország lakóinak a közös teljesítménye. A politikában mostanában van egy törekvés, hogy megpróbálják kitörölni a magyar történelemből az elmúlt nyolc évet. Ellenfelünk azt mondja, hogy a baloldali kormányzás nyolc éve alatt nem történt semmi, sőt olyat is hallottunk mostanában, hogy egyenesen világháborús állapotok alakultak ki. Az a helyzet, hogy az ilyen kijelentésekkel nem a kormányt bántják, még csak nem is a szocialista politikusok érzékenységét sértik ezzel, hanem azt a tízmillió embert nézik le, sértik meg, akik ezeket az eredményeket közösen hozták létre. Például csak itt, Nyíregyházán 66 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg – ez országos összehasonlításban is páratlan eredmény –, de ez minden nyíregyházi ember közös teljesítménye is. Persze kitüntetett szerepe van ebben a polgármester asszonynak, kitüntetett szerepük van a szocialista országgyűlési képviselőknek, de ez mégiscsak a város közös teljesítménye.
– Ha az ilyen eredményekhez hozzávesszük, hogy Magyarországon készítették elő az EU-n belül a legtöbb nagy projektet, meg még az elmúlt nyolc évben megépített több száz kilométer autópálya stb. és még persze sorolhatná, hogy mi fejlődött még, akár még Önök is büszkék lehetnének. Persze ezzel szemben egy nagyon erős politikai váltóhangulat van az országban, az ellenzék utcahosszal vezet és ráadásul csupán annyit mond, hogy amit a szocialista kormány tesz, tervez, az rossz, és már azt sem várják híveik, hogy megmondják nekik, mit tenne pártjuk, ha kormányra kerül. Ez eléggé idegesíthető lehet Önöknek.

Molnár Csaba

– Nagyon furcsa az, hogy azok az ellenzéki hazugságok, amivel az ország, a kormány teljesítményét illették, ilyen mélyen be tudott ülni Magyarországon a fejekbe. Ez nyilvánvalóan nem történhetett volna meg, ha nem következik be a világgazdasági válság, hiszen nagyon könnyű úgy szociális populizmusra játszani és a kormányt semmittevéssel vádolni, ha tényleg problémája van az országnak, de nem azért, mert rosszul kormányozzák. Még csak nem is azért, mert az EU-s forrásokat rosszul használják fel, hanem azért, mert egy világgazdasági válság alakult ki, ami alól a világ egyik országa sem tudta kivonni magát. Mindenhol nőtt a munkanélküliség, mindenhol csökkentek a reálkeresetek, de erre azzal az ellenzéki politikával előjönni, hogy mindez a kormány „nemzetrontó” tevékenysége, kifejezetten igaztalan vád.
– Nem gondolja, hogy a világgazdasági válság – amely hazánkat keményebben érintette – már csak az utolsó lökés volt, hogy politikailag szinte teljesen hiteltelenné váljanak, hiszen az MSZP 2006 őszétől, az „öszödi beszéd” nyilvánosságra kerülésétől hitelességi deficitbe került, amikortól talán már senkit nem érdekelt, hogy közben azért dolgozik a kormány és sok jó döntést is hoz?
– Nézzük a tényeket és ne csak az érzésekre hagyatkozzunk. Nézzük a valós eseményeket és ne csak azt halljuk meg, amit a jobboldali politikusok és a média sulykol!
– Csak közbevetve, a hétköznapi ember hajlamos hétköznapian gondolkodni...
– 2006-ban, amikor Magyarországon egy nagyon erőteljes egyensúly-helyreállító, kiigazító csomagot kellett elfogadni, ami sokaknak fájt akkoriban. De ennek 2007-re már megjelent az eredménye. 2007 végén már masszívan növekedni kezdett a gazdaság – ezzel párhuzamosan a kormány, az MSZP népszerűségi mutatói is emelkedni kezdtek. Ezt törte derékba a világgazdasági válság. Nem igaz tehát az az állítás, hogy négy év alatt állt elő ez a dolog.
– Azért arról se feledkezzünk meg, hogy alaposan megtépázta a kormány, az MSZP helyzetét a „vizit-díjas” népszavazás is.
– Az elmúlt másfél éves válság miatt már tényleg jogosan érezzük rosszul magunkat, de nem csak mi, a spanyolok, a szlovákok is. Egyébként meg nem érintett bennünket keményebben, mint például Szlovákiát, ahol másfélszeres a munkanélküliségi mutató, mint hazánkban. Spanyolországban is duplája a magyarnak. Ugyanide sorolható Írország, vagy a balti államok is. Nálunk egyszerűen politikai haszonszerzés miatt erősítették fel a válságtudatot.
– Miniszter úr! Mi abban a tudatban vagyunk, hogy 2008 szeptemberében csődhelyzetbe került az ország.
– Melyik nem? Elfeledkeznénk Izlandról, vagy az éppen vészhelyzetben lévő Görögországról? Egyszerűen csak az történt, hogy a magyar kormány nagyon gyorsan reagált a válságra, ezért aztán kitüntetett figyelem irányult a kormány válságkezelő tevékenységére. Szerte Európában 10 százalék körüli az egyes országokban a költségvetési hiány, míg nálunk a válság mélyén is messze ez alatt volt a hiány.
– Akkor azt mondja meg – elfogadva az eredményeket, hogy nem szabadult el a forint árfolyama, csökken a költségvetési hiány és a válság után a fegyelmezett gazdálkodásnak is köszönhetően, gyorsabb fejlődési pályára kerülhetünk...
– ...ezt éppen az egyik legtekintélyesebb nemzetközi elemző cég állítja, hogy Magyarország a legjobb költségvetési pozícióval kerül ki a válságból. Így beszélnek rólunk azok, akiknek nem homályosítja el a szemét a pártszempont.
– Minden bizonnyal, csak nem ők szavaznak majd áprilisban. Akik meg itt élnek, nagyrészt abban a tévhitben vannak, hogy tönkretették az országot.
– A kommunikációban nagyon nehéz azzal a politikával szembemenni, ami megpróbálja letagadni a valóságot és rájátszik ezekre az érzésekre. Igaz, hogy az elmúlt másfél évben nálunk, akárcsak szerte a világon, romlottak az életfeltételek. Ez a válság következménye. Igaz az is, hogy nőtt a munkanélküliség, de szintén nőtt az EU minden országában, az ellenzék viszont nem ezt mondja. Az ellenzék azt állítja, hogy a nyolc év kudarcos kormányzásának az eredménye ez. Ha nyolc éve csak kudarc lenne, akkor miért is nyertünk 2006-ban? Ha nyolc év kudarc lenne, akkor hogy épült meg Nyíregyházáig az M3-as autópálya? Ha nyolc év kudarc van, akkor hogyan lehetséges, hogy fele akkora az infláció, mint Orbán kormánya alatt? Ha nyolc év kudarc van, akkor hogyan lehet ma 250 000 lakással több, mint a FIDESZ-kormány alatt, hogyan lehet 500 000-rel több az autók száma, hétszer annyi az internet-előfizetés és négyszer annyi mobil, mint nyolc éve. Megháromszorozódott a családi pótlék és még sok mást lehet sorolni. Csak a Fidesz arra játszik rá, hogy úgysem frissítjük a memóriánkat gyakran – mert a kormányzati kommunikáció kifejezetten gyenge –, akkor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy mi volt Orbán irányítása alatt, azt viszont érezzük, hogy mi van most. Ez bizony tisztességtelen magatartás az ellenzék részéről. Most, a válság mélyén, minden szempontból jobban élünk, mint az Orbán-kormány bármely évében. Még akkor is így van ez, ha tudjuk, hogy tavalyelőtt magasabb volt az életszínvonalunk, de ezt rontotta a világgazdasági válság. Amikor Orbán volt a miniszterelnök, akkor rosszabbul éltünk, mint ma. Kigyűjtöttük az adatokat, nyilvánosságra is hoztuk és ezt nem tudták cáfolni.
– Vagy nem is akarták cáfolni, mert így ezek az eredmények gyorsan lekerülnek napirendről. Már el is tűnt ez az adatsor és különben is az emberek hajlamosak azt hinni, hogy ők rosszabbul élnek, hogy csak másfél éve kezdődött és még így jobban élünk, mint nyolc éve, ezt ki szokta így összevetni?
– Ha egy nyugdíjas előveszi a nyugdíj-szelvényét, akkor számára ez nagyon világosan kiderül. Magyarországon egy átlagos nyugdíj Orbán utolsó teljes évében, 2001-ben 39 000 forint volt, ma jóval meghaladja a 80 000 forintot. Ha levesszük az inflációt, akkor is marad 32 százalék, azaz egyharmadnyival többet ér a nyugdíj. A bérekre is igaz ez, hisz nominál értéken duplázódott, levonva az inflációt, 29,5 százalékkal nőtt a bérek értéke.
– Meg tudná magyarázni, hogy állt elő az a helyzet, hogy az Önök politikai ellenfelének semmit sem kell mondani? Pontosabban elég annyit mondaniuk, hogy amit ez a kormány tesz, az rossz, talán még a világgazdasági válságot is nálunk okozták. Aztán majd jönnek ők, megnyerik a választást és tesznek, amit tesznek. Egyébként lemondtak a választás megnyeréséről?
– Szó sem lehet róla. Az MSZP az elmúlt 20 év legnagyobb pártja. Egy olyan pártról beszélünk, amelyik minden parlamenti választáson több szavazatot kapott, mint a Fidesz. Még 1998-ban, amikor Orbán-Torgyán alakított kormányt, akkor az MSZP kapott több szavazatot. Az a párt, amelyik ötből ötször volt jobb a Fidesznél, nincs oka azt gondolni, hogy 2010-ben olyan óriási változás álljon be az emberek tudatában.
– Lassan azért meg kellene barátkozni a gondolattal.
– Olvasom én is a közvélemény-kutatásokat. Emlékszem 2004-re, amikor a választások előtt még nem sokkal a Fidesz toronymagasan vezette a népszerűségi rangsort, aztán alig jutott a parlamentbe, a szocialisták 50 százalék fölött kapták a szavazatokat. Mi nyertünk 2002-ben és 2006-ban is, pedig mind a kétszer a Fidesz állt az élen a véleménykutatóknál. Nem kell nekünk feladni.
– Nem feladni kell, hanem felkészülni erre.
– Nem készülök erre. Még ma is több mint 1 millió ember bízik az MSZP-ben. Sokan bíznak a magyar baloldalban. Nem csak a kormányzati munkában, hanem az önkormányzati munkában is. Nyíregyháza óriási fejlődése a legjobb példa erre.
– Nem az a baj, hogy nem elég átütőerejű az MSZP miniszterelnök-jelöltje? Gondoljunk csak a 2006-os Gyurcsány Ferencre.
– Tényleg nehéz helyzet az, amikor a politikában nem a legismertebb emberét favorizálja egy párt. Időközben megismerte az ország Mesterházy Attilát. Ő egy igazán jó politikus és átütő erejű politikus. Ez hamarosan érezhető lesz a kampányban is.
– Tudom, hogy szocialistaként nem kellene arról beszélnie, hogy mi lesz, ha a Fidesz nyer, de egy gondolatkísérletet talán megérne az ügy, hogy milyen ország lenne az, ahol kétharmados parlamenti többséggel kormányozhatna a Fidesz.
– Ez a forgatókönyv nem az MSZP-nek rossz, ez az országnak lenne nagyon rossz. Ha egy pártnak, ráadásul egy olyan pártnak, amelyik már 40 százalékos pártként is visszaélt a hatalommal, egy ilyen pártnak teljhatalmat adni nem szabad. A magyar alkotmányos rendszerben egy kétharmados többségben lévő párt akár a királyságot is bevezethetné. Orbán Kötcséről kiszivárgott beszédében arról értekezett, hogy Magyarországon centrális politikai erőtérre van szükség. Egy hosszú távra, akár évtizedekre bebetonozott politikai pártnak kell hatalmon lenni és ehhez képest csak szatellit szélsőségek vannak csak a rendszerben. Ez a legdurvább támadás az elmúlt húsz évben a demokrácia ellen. Ez a többpártrendszer, a politikai vita, a politikai sokszínűségét jelenti. Ha hozzátesszük az egyéb kiszivárgott nyilatkozatokat, a Kövér László-féle szavazatokat lehessen megvenni, vagy a Navracsics–Ágh-féle nyilatkozatokat, amelyben arról van szó, hogy leváltják a köztisztviselőket, az összes vezetőt és helyettük fidelitasos tagok jönnek. De ide sorolható a Hoffmann Róza, illetve Sió László által mondott, hogy a pedagógusokat kívülről kell majd ellenőrizni és ha nem mennek át egy ilyen vizsgálaton, akkor ki kell őket rúgni. Ebből összeállhat egy kép és ez rendkívül veszélyes. Ez a totális egypártrendszer bevezetését jelenti.


/Megjelent a Nyíregyházi Napló 2010. március 4.-i számában/