|
 Az elmúlt négy évben jelentős változások mentek végbe az oktatás területén, Nyíregyházán. Az iskolák és óvodák rekonstrukciói mellett, számos intézményi racionalizálás és a szakmai feladatok kiteljesedése is megvalósult. A részletekről Nagy László alpolgármesterrel beszélgettünk.
Az egyik legmeghatározóbb oktatáspolitikai irányelv az volt, hogy az integrált oktatást hogyan tudjuk kezelni Nyíregyházán – kezdte a városvezető. Ennek 2006 év végén, 2007 év elején az első lépése az volt, amikor foglalkozni kezdtünk a Huszár téri iskola sorsával. Nem csak azért, mert egy európai uniós irányelvet kellett elfogadni, hanem azért is, mert volt egy per az iskola működése miatt. Ennek az intézménybezárásnak az előkészítése szerteágazó szakmai egyeztetést igényelt. Ennek eredményeként gyakorlatilag az érintett politikai és szakmai közösségekkel arra az elhatározásra és döntésre jutott az önkormányzat, hogy a Huszár téri iskolát megszünteti. Ezzel persze nem szűntek meg az integrált oktatásban felmerülő feladatok, mert a fogadó intézményeknek is fel kellett készülniük. Ez a folyamat jelenleg is tart. Az viszont jól látszik – három év távlatából –, hogy a döntés szakmai indokoltsága nem vitatható. Bár vannak felmerülő problémák, amelyeket kezelni kell, de a döntés helyesnek bizonyult, mert azt látjuk, hogy az érintett gyermekek szellemi, testi fejlődése lényegesen előrehaladottabb, mint a korábbi intézményben volt. Azt gondolom, hogy minden más negatív jelenséget felülír ez a pozitívum.
 Nagy László
Nagy László azzal folytatta, hogy a 2006–2010 közötti ciklusnak az egyik kiemelt feladata volt azoknak az európai uniós pályázatoknak az elérése, amelyek a 2007–2013-as támogatási ciklusban az oktatás terén megjelentek. Ebből a szempontból is jól vizsgázott az önkormányzat, az intézmények is. Az elmúlt három évben több mint 3 és fél milliárd forintot nyertünk intézmény-felújításra vagy szakmai feladatoknak a kiteljesítésére. A 3 és fél milliárd forint közül nyilvánvalóan a legnagyobb összeg a Vay Ádám laktanyában történt beruházás jelenti, ami több mint 1,1 milliárd forint volt. Ebben van benne a most épülő Wesselényi szakközépiskola 550 millió forinttal, valamint azok a pályázatok, amelyeknek a megvalósítása szintén most történik. Az alpolgármester szerint az intézményrekonstrukciók szükségessége mellett, nagyon fontosak azok a szakmai feladatok is, melyekre pályázati pénzeket nyertek.
Az Európai Unió és a pisai 2000-es és 2006-os hazai felmérés is azt mutatta, hogy a kompetencia alapú oktatásban nagyon komoly lemaradásai vannak a magyar oktatásügynek, bár örvendetes, hogy a 2006-os felmérés Nyíregyházán az országos átlagnál kedvezőbb eredményeket mutatott. Az oktatási intézmények nálunk magasabb hozzáadott értékkel bírnak és rendelkeznek, mint a hazai átlag. Ez azt is jelzi, hogy az intézményeinkben folyó szakmai munka az országos átlagnál jobb.
Az elmúlt három évben öt olyan általános városi pályázatunk volt, amelyek szakmai feladatokat, illetve szakmai feladatköröket volt hivatott erősíteni a különböző oktatási intézményekben és különböző intézményi fokokon. Volt ezek között óvodai, általános iskolai és középiskolai pályázat is. Leginkább a TÁMOP-os pályázatokban voltunk eredményesek. Éppen most zárult le egy másfél éves időszak, amikor a kompetencia alapú oktatás eredményeit vagy ennek a céljait próbáltuk erősíteni nyolc oktatási intézményben és különböző telephelyeken – mondta a városvezető.
Fontosnak tartotta kiemelni az alpolgármester, hogy a Huszár lakótelepi iskola bezárásán kívül más intézmények bezárása nem történt az elmúlt négy évben, bár apróbb módosítások voltak, melyek az egyenletesebb leterheltséget célozták meg. Ennek érdekében az önkormányzat olyan döntéseket hozott, amelyek vagy meghatározták, vagy korlátozták az intézmények beiskolázási stratégiáját.
Nagy László kijelentette: az elmúlt két évben azt látjuk, hogy kialakult egy olyan rendszer Nyíregyházán, mely tartható, és hosszú távon biztosítja azt a szakmai munkát, ami akár az önkormányzati, akár a nem önkormányzati intézményekben kialakult az elmúlt években. Azt látjuk, hogy a nem önkormányzati intézmények további bővítéssel már nem számolnak, egyetlen ponton van még bizonytalanság, ez a görög katolikus egyház intézménye, általános iskolája.
Természetesen mi is a saját intézményhálózatunk működtetésében abban vagyunk érdekeltek – jegyezte meg a városvezető –, hogy minél kedvezőbb feltételeket tudjunk teremteni és az infrastrukturális fejlesztésekkel minél jobb körülményeket a gyerekek számára. Támogattuk azokat az elképzeléseket, amelyek az általános iskolák szakmai munkáját elősegítik, két tannyelvű iskolák alakultak, például Nyírszőlősben bővítette a képzését a Zelk Zoltán Általános Iskola, és természetesen igyekeztünk azt megfogalmazni minden tanévnyitó értekezleten és minden tanév előtt az oktatási intézményeknek, hogy nyitottak vagyunk azokra az újszerű kezdeményezésekre, amelyekkel az intézmények saját képzési szerkezetüket oly módon akarják átalakítani, hogy vonzóbbá tegyék az iskolát.
Az oktatási intézmények közül az óvodáknál nincsen különösebb gond, az óvodai létszám az elmúlt három évben nagyjából azonos és sztenderd, tehát ez nem nagyon változik. Nagyjából 4000–4100 közötti az óvodákban bentlévő gyerekeknek a száma. Gyakorlatilag minden óvodának megvan a saját pedagógiai és speciális pedagógiai programja. Ezeket a speciális pedagógiai programokat magas színvonalon végzik.
Középiskolákról szólva elmondta, hogy voltak jelentősebb változások. Nem elsősorban a létszámát tekintve, hiszen a középiskolai létszám is nagyjából 12 ezerre tehető. Nyíregyháza jelenleg olyan plusz feladatot vállal megyei jogú városként a középiskolai oktatásban, ami 100 milliókban mérhető plusz kiadást jelent, hiszen a tanulók több mint fele nem a megyeszékhelyen él.
Egyik fontos változás volt, hogy több oktatási intézményben – akár szakközépiskola, akár szakiskola – bizonyos szakirányokat meg kellett szüntetni, vagy szűkíteni kellett, vagy az látszott, hogy érdemes beindítani a szakmacsoportokat, amelyek eltűntek. A szakiskolai képzésben az egyik legnagyobb eredmény volt egy olyan szakmacsoport elindítása, amely a következő tanévtől fog indulni, de az előzményeken már az elmúlt két évben dolgoztunk. Ez a LEGO tanműhelynek az építése és a LEGO-nak az idejövetele, hiszen egy olyan műanyagipari fröccsöntő és az ehhez kapcsolódó szakmacsoportot kell elindítani, mert a LEGO-nak elvárása volt. Ez azért is fontos, mert azt látjuk, hogy mindkét fél részéről, de főleg a LEGO részéről, megvan az a szándék, hogy hosszú távon gondolkodik Nyíregyházában, hiszen a LEGO ma az egyik legnagyobb foglalkoztató itt, és biztonságos egzisztenciát tud adni a nyíregyháziaknak.
A szakképzés további átalakítását picit bizonytalannak érzem – mondta. Még nem látható, hogy a jelenlegi kormány milyen módon kívánja támogatni a térségi integrált szakképző központokat, nem lehet látni, hogy a TISZK-ek fenntartásához, üzemeltetéséhez, működtetéséhez milyen források állnak majd rendelkezésre.
Gondolkodni kell azon – mondta végezetül Nagy László –, hogyan lehet hatékonyabb középiskolai iskolarendszert működtetni Nyíregyházán, hiszen az önkormányzat majdnem 1 milliárd forintot tesz a középiskolai szférához annak érdekében, hogy elláthassa azokat a térségi feladatokat, melyek a megyei jogú város nagyságából adódnak. Látszik, hogy szükség van a megyei közoktatási terv felülvizsgálatára, a megyei önkormányzat közreműködésére, és fontos a megyében működő két térségi integrált szakképző központ együttműködése is. Ezen egyeztetések nélkül és a két hosszú távú stratégiai terv egymáshoz való igazítása nélkül nem lehet megoldani, hogy a két helyhatóság egyenlő arányban vállaljon részt a finanszírozásból.
/Megjelent a Nyíregyházi Napló 2010. szeptember 2.-i számában/ |
