|
Csak Csontváry Kosztka Tivadar művei közül hét alkotás szerepel dr. Antal Péter debreceni ügyvéd több mint 3 ezer műalkotást magában foglaló gyűjteményében, s akkor még nem is szóltunk a birtokában lévő Szinyei Merse Pál, Moholy Nagy László, Kondor Béla és más klasszikus képzőművészek örökbecsű képeiről.
A VIDOR Fesztivál keretén belül az Antal-Lusztig Gyűjtemény segítségével ezúttal az egykori barát, Ország Lili pályájának alakulását követhetik nyomon azok, akik megtekintik a Jósa András Múzeumban szombaton megnyílt kiállítást. Sz. Kántor Éva
Az elmúlt évben Gulácsy Lajos műveit, majd Remekművek címen egy másik válogatást láthattak jóvoltából a festészet nyíregyházi hívei. De vajon maga alkot-e a gyűjtő? – szegeztem neki a kérdést. – Szobrász szerettem volna lenni, de a vágyam nagyobb volt, mint a tehetségem. Egy ilyen gyűjtemény létrehozása ugyanakkor maga is alkotás. Festmények, grafikák, szobrok mellett egy archeológiai, antik részleget, iparművészeti tárgyakat, antik könyvgyűjteményt, értékes bútorokat tartalmaz. A nagyapám, Lusztig Sámuel alapozta meg a kollekciót. Körülbelül a 15 százalékát képezi az örökség. Régebben sokat vásároltam, főként a művészektől. Meggyőződésem, hogy azoknak az alkotásait kell gyűjteni, akik velem egy időben éltek, élnek. Ugyanakkor vannak olyan hagyatékok, amiket kezelésre megkaptam halálomig. Nincsenek már tárgyak vásárlására vonatkozó nagy álmaim, amiket meg is lehetne valósítani. Apró fejlesztésekre van mód, de a fő szempont, hogy a tárgy megszerzésével a gyűjtemény jobb lesz, vagy csak több. Nagyon aggódik a gyűjteménye jövője miatt. Három gyermeke van, ám egyikük sem fogékony a gyűjtésre, de a szinte felbecsülhetetlen értékű „kincs” kezelésére se éreznek kedvet. Keresi a megoldást. Gondolkodott alapítványban, tárgyalt önkormányzatokkal, múzeumi szakemberekkel, de borzasztóan nehéz ma elhelyezni csak a gyűjtemény egy részét is. Az épület létrehozását, üzemeltetését ő maga nem tudja megoldani. Ha jelentkezne egy önkormányzat, hogy szeretne az anyagból egy állandó kiállítást létrehozni, azt megfontolás tárgyává tenné. (Bárcsak városunk lehetne ez!) Ha nem láthatóak az alkotások, hanem egy raktárban találhatók, az semmit se ér, márpedig neki jóval több a képe, mint a falfelülete. Ezután a mostani kiállításról faggattam.

– A szívem egyik csücske ez a tárlat, mert egy olyan művész munkáit láthatják az érdeklődők, aki meghatározó volt az életemben. Az Ország Lilihez fűződő barátságom inspirálta ezt a gyűjteményt egészen a művész korai, 1978-as haláláig. Végtelenül zárkózott volt, akit meghatároztak az 1944-es események, az olvasmányélményei… Felém ugyanakkor nyitott volt. Szemléleti tanácsokat kaptam tőle. Nagy volt köztünk a korkülönbség, hiszen 29 évvel volt idősebb, mint én, de úgy éreztem, fontos neki a sorsomnak alakulása. Alkotó időszakának minden periódusából látunk itt képeket, több mint negyvenet. Ma már a határon túlra is egyre gyakrabban jutnak el az alkotások. Csíkszeredán, Nagy István származási helyén, a neves festő 80 képéből rendeztek tárlatot, novemberben Brüsszelben lesz jelen néhány alkotás, s Japánban Moholy Nagy László munkáiból láthatóak majd művek, ugyanakkor itthon Kaposváron, Miskolcon, Pécsett is szerepelnek. Persze a külföldi utaztatás még kockázatosabb, mint a hazai, hogy csak a szállítás közbeni sérülés problémáira utaljunk. Nyíregyházával remek kapcsolata van. Öt évre szóló szerződést írtak alá, ami azt jelenti, hogy évente legalább két kiállítást nyitnak, s erre ráadás a VIDOR Fesztivál alatti. Előkészítés alatt van egy életmű bemutatása. Ezek a képek is a legméltóbb helyre kerülnek: sokak szívébe.
Akinek több képe van, mint fala |